Repedő rendszerek

Repesztő lakkok

Az ún. repesztés az antikolás egyik gyakran használt módszere. A repesztés során úgy alakítjuk ki a darabok régies hatását, hogy a felületüket repedezetté varázsoljuk.

Ebben a részben igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a rendelkezésre álló repedő lakkok, paszták és festékek közül mikor melyiket javasolt használnod.

A repesztő lakkok használata

Repedő lakkok, rendszerek: egyfázisú (színrepesztő) és kétfázisú (lakkrepesztő) rendszereket különböztetünk meg. Ezen kívül még beszélünk a kissé vastagabb struktúrájú repedő pasztákról.

• Egyfázisú repesztő lakk: a repesztő két akrilfesték réteg közé kell, hogy kerüljön. A felső réteg repedezik meg, így válik láthatóvá az alsó réteg festék színe a repedések között. Ezt követheti a szalvétával történő dekupázs technika alkalmazása, mely történhet rizspapírral, esetleg szalvétával. Ezután az elkészült felületet lakkozással tesszük véglegessé.
• Kétfázisú repesztő lakk: a kétfázisú repesztőt a dekupázsolás után alkalmazzuk. Egymás után használjuk az első, majd a második fázist. Ezt követően felvihetjük az antikoló pasztát, amit visszatörlünk, majd a legvégén lakkozunk.

A repedő rendszerek csoportjában rendkívül sokféle termék található, amelyekkel érdekes és izgalmas felületeket hozhatunk létre.

Megtalálható itt az egykomponensű repesztő lakk, például régi porcelánok hajszálrepedéseit lehet utánozni. A már előzőleg díszített felületre vigyük fel.

A finom vonalas repesztő lakkal régi porcelán hajszálrepedéseit lehet utánozni. A már díszített felületre kenjük fel.

A klasszikus repesztő lakkal az antik tárgyak lakk felületének repedezettségét imitálhatjuk.

A mikro repesztő lakkal kis méretű felületi repedéseket készíthetünk.

Az opál repesztő szettel lehet vízálló, opálos felületeket megalkotni.

A random repesztő lakk szettel kis méretű, szabálytalan négyszögekből álló felületi repedés alakítható ki.

A velúr repesztő szettel puha tapintású repedezett felületet hozhatunk létre.